Mi az a tartalomkezelő rendszer (CMS)?

A tartalomkezelő rendszer alatt tehát nevéből adódóan egy olyan szoftvert értünk, amelynek segítségével a weboldal bárki számára módosíthatóvá válik. A bárki alatt itt természetesen az arra jogosult személyeket értem. A szerkesztéshez történő hozzáférés első lépése egy felhasználó névvel és jelszóval ellátott belépési felület. Megfelelő belépési adatok birtokában a felhasználó hozzáfér egy olyan adminisztrációs rendszerhez, amely ahogy előbb is írtam, lehetővé teszi a weboldal tartalmának és bizonyos mértékig a szerkezetének a módosítását.

A CMS használatához nincs szükség programozói tudásra. A lényege pont abban rejlik, hogy egy könnyen kezelhető felületet biztosítsunk a weboldal tulajdonosnak, szerkesztőnek arra, hogy a tartalmi változtatásokat egyszerűen, gyorsan, önállóan is el tudja végezni. Ezáltal nincs szükség külsős webfejlesztő igénybevételére, az egész tartalomfrissítés folyamat gyorssá és olcsóvá válik.

A hangsúly sok esetben a gyorsaságon van, hiszen ha egy hírt, cikket, képgalériát kell minél előbb a weboldalra feltölteni, akkor nincs lehetőségünk arra, hogy órákat vagy napokat várjunk a fejlesztőre.

Mi az a nyílt forráskódú CMS?

A nyílt forráskódú CMS azt jelenti, hogy a tartalomkezelő rendszer forráskódja bárki számára hozzáférhető és szabadon módosítható. Ez a két tulajdonság lehetővé teszi ezen rendszerek használói számára, hogy ingyenesen letöltsék és akár szabadon, saját igényeik szerint testre szabják ezeket a szoftvereket.

A legnépszerűbb nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer a WordPress, őt követi kisebb részesedéssel a Joomla és a Drupal. Mindegyik rendszer szabadon letölthető és segítségükkel viszonylag gyorsan be lehet üzemelni egy egyszerűbb weboldalt.

Ezen felül a nyílt forráskódú rendszer köré komoly fejlesztői közösség is épül, akik folyamatosan csiszolgatják az alaprendszert illetve újabb és újabb bővítményeket készítenek hozzá. Ezekkel a bővítményekkel (plugin) az alaprendszer funkcionalitása rendkívüli mértékben növelhető.

Mik azok az egyedi CMS-ek?

Az egyedi CMS-ek olyan tartalomkezelő rendszerek, amelyeket jellemzően egy kisebb-nagyobb szoftverfejlesztő csapat tervez, fejleszt és forgalmaz. Mivel forráskódjuk zárt, csak a fejlesztők tudnak módosítani rajta. Meghatározott funkcionalitással bírnak és ha az ügyfélnek ezen felül extra igényei vannak, akkor egyeztetnie kell a webfejlesztő csapattal, hogy megoldható-e a kérése és ha igen, akkor mennyi időn belül és milyen költségek mellett.

Kérdések, amiket érdemes feltenned tartalomkezelő rendszer választás előtt

Mielőtt nekilátnék a nyílt forráskódú és az egyedi tartalomkezelő rendszerek előnyeit és hátrányait felsorolni, fontos lenne tisztába tenni, hogy pontosan mire is van szükséged. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy weboldaluk megtervezése során a tartalomkezelő rendszer kiválasztásából indulnak ki, noha még azt sem tudják pontosan, mire van szükségük.

Nem a tartalomkezelő rendszeren fog múlni weboldalad sikere, de ha rosszul választasz, akkor elképzelhető, hogy hosszú távon a döntés megbosszulhatja magát. Éppen ezért érdemes a CMS választás előtt az alábbi kérdéseket feltenned:

• Milyen menü struktúrájú weboldalra van szükségem?
  Például egy egyszerű blog oldal esetében nem valószínű, hogy megéri egyedi tartalomkezelő rendszert választani.
• Weboldalam funkcionalitása átlagos vagy egyedi igényeim is lesznek?
  Lehet, hogy vannak olyan egyedi funkcionális elképzeléseim, amelyek nyílt forráskódú rendszerekkel nem megvalósíthatók?
• Én szeretném frissíteni a weboldalam vagy ezt a feladatot inkább a fejlesztőkre bíznám?
  Ha biztosan nem szeretnél a tartalom frissítéssel foglalkozni, akkor a fejlesztőkre is bízhatod a CMS kiválasztását.

A nyílt forráskódú és egyedi tartalomkezelő rendszerek előnyei és hátrányai

Ennyi bevezető után lássuk tehát, hogy milyen szempontok szólhatnak az egyes rendszerek mellett és ellenük:

Biztonság

A nyílt forráskódú rendszerek sebezhetősége, támadhatósága nem elsősorban a gyenge biztonságuknak, hanem sokkal inkább népszerűségüknek köszönhető. Egy biztonsági rés felfedezését követően ugyanis publikus bejelentés majd pedig alaprendszer vagy plugin frissítés válik elérhetővé, tehát egyrészt bárki értesül a problémáról még olyanok is, akik ezzel vissza szeretnének élni. Másrészt míg nem kerül befoltozásra a hiba egy weboldalon, addig az támadhatóvá válik. Harmadrészt a népszerűbb rendszerekből annyira sok van, hogy kevesebb erőfeszítéssel lényegesen több törhető fel belőlük, mintha a támadó egyedi rendszerekkel próbálkozna.

A nyílt forráskódú rendszerek biztonsága érdekében tehát folyamatos frissítésekre van szükség, ellenben mögöttük áll egy hatalmas fejlesztői bázis, akik rövid időn belül jelzik, ha az alaprendszerrel vagy valamelyik pluginnel gond van.

Az egyedi rendszerek esetében meg kell bíznunk a fejlesztőben vagy kritikus esetben fel kell fogadni egy külsős szakértőt, hogy auditálja biztonság szempontjából a rendszert. Ez utóbbi természetesen nekünk kerül pénzbe és a kimenete még akkor is kétséges, ha sikerül egy biztonsági hibát pontosan beazonosítani.

Könnyű kezelhetőség

A tartalomkezelő rendszerek nem programozóknak, fejlesztőknek készülnek, hanem azoknak a felhasználóknak, akik ideális esetben valóban használni fogják őket, mikor egy cikket, képet töltenek fel vagy egy korábbi menüpont tartalmát szerkesztik.

A régebbi tartalomkezelő rendszereken nagyon látszódott, hogy fejlesztők készítették fejlesztőknek. A sok beállítási lehetőség nemhogy megkönnyítette a szerkesztők dolgát, sokkal inkább megnehezítette a rendszer betanulását és kezelhetőségét és sok esetben el is riasztották az átlag usert a további használattól.

A mai modern CMS-ek tanultak elődeik hibáiból, felületük leegyszerűsödött és előtérbe kerültek azok a funkciók, amelyek a mindennapos használathoz, pl. egy egyszerű cikk feltöltéséhez vagy szerkesztéséhez kellenek.

Én úgy látom, hogy a könnyű kezelhetőség nem attól függ, hogy egy CMS nyílt forráskódú vagy egyedi. Meg kell nézni a felhasználói felületüket és az alapján gyorsan képet alkothatunk arról, mennyire lesz könnyű használni a mindennapokban.

Skálázhatóság

A nyílt forráskódú rendszerekhez bár elvileg már szinte minden elképzelhető funkcióhoz találunk plugin-t, ez mégsem jelenti azt, hogy bármilyen weboldalra tökéletes választás lennének és itt ebben az esetben a skálázhatóságra utalok. Ha hosszú távon gondolkodunk, akkor mindenképpen számolni kell az egyes rendszerek terhelhetőségével, bővíthetőségével és elképzelhető, hogy bizonyos mértékű igények fölött az egyéni rendszerek jobban fognak teljesíteni.

Hordozhatóság

Sok egyedi tartalomkezelő rendszer olyan speciális hoszting / szerver környezetet igényel, ami megnehezíti a hordozhatóságukat. A rendszer használata egy adott hoszting szolgáltatót igényel, amelytől nehéz vagy lehetetlen szabadulni.

A nyílt forráskódú rendszereket úgy tervezték meg, hogy átlagos hoszting környezetben is működjenek, így nem vagyunk kiszolgáltatva egy adott szolgáltató árainak és feltételeinek.

Sebesség

A nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszerek plugin-jei teszik lehetővé, hogy az alaprendszer szinte bármilyen funkcionalitással kibővítsük. Ezek a plugin-ek ugyanakkor nagymértékben felelősek egy weboldal lassúságáért. Tehát ha gyors weboldalra van szükséged, akkor minimalizálni kell az igénybevett plugin-ek számát vagy egy olyan egyedi rendszert kell használnod, amely sallangoktól mentesen pontosan a te igényeidre szabtak és nem tartalmaz olyan kiegészítőket, kódrészleteket, amelyeket nem használsz, de a háttérben lassítják oldalad.

SEO

A nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszerekhez más sokfajta olyan plugin elérhető, amelyek minden szempontból felvértezik a weboldalt a Google irányelveinek történő megfeleléssel. Ugyanezek a funkciók elérhetők az egyedi tartalomkezelő rendszereknél is, bár azoknál lehet, hogy korlátozott hozzáférésünk van bizonyos funkciókhoz és nagyobb részben kell a fejlesztők segítségére támaszkodnunk. Ennek ellenére az egyedi rendszereket nem nevezném kevésbé SEO barátnak.

Támogatás

Ez az a pont, amiben a nyílt forráskódú rendszerek és a mögöttük álló hatalmas fejlesztői közösség egyértelmű előnyt jelent. Bármilyen jellegű problémád is legyen, biztosan lesz egy olyan fórum, ahol megoldást találsz a problémáidra.

Egy ritkább, egyedi rendszer esetében a támogatást illetően szinte kizárólag a fejlesztő csapatra támaszkodhatsz. A szűkebb felhasználói bázis miatt lényegesen kisebb mennyiségű online help áll rendelkezésre.

Ár

Általánosságban a nyílt forráskódú rendszerek fejlesztési költségei alacsonyabbak, mint az egyedi rendszerek esetében. De van itt pár dolog, amit figyelembe kell venni:

• a nyílt forráskódú rendszereket jellemzően az általános funkcionalitású weboldalakhoz használják, míg az egyedi rendszereknél gyakoribb a különleges, extra igények megvalósítása. Ebből adódóan érthető, hogy az utóbbiak többe is kerülnek.
• a nyílt forráskódú rendszerek bár ingyen letölthetők, mégsem jelentenek ingyenes weboldalt. Először is sok plugin pénzbe kerül, másrészt a rendszer telepítése, testreszabása, szükség esetén egyedi grafikai fejlesztése ha nem önerőből készül, akkor több-kevesebb pénzbe kerül, amivel mindenképpen számolni érdemes.

Összefoglalás

Cikkemben megpróbáltam objektíven összeszedni a nyílt forráskódú és az egyedi tartalomkezelő rendszerek előnyei és hátrányait és egyben megpróbáltam pár közhelyet is megcáfolni:

• a nyílt forráskódú nem jelent ingyenest, hosszú távon biztosan nem
• a nyílt forráskódú nem feltétlenül nem biztonságos, de oda kell figyelni rá
• a nyílt forráskódú nem feltétlenül lassú, de telepítése odafigyelést igényel
• az egyedi CMS nem biztos, hogy jó választás átlagos tartalmú és funkcionalitású weboldalak esetében
• az egyedi CMS nem feltétlenül drágább, mint a nyílt forráskódú rendszer
• nem a CMS-től függ, hogy mennyire lesz jó a weboldalad

Írta: Tusnádi István ©