Cél a Google találati oldala? Vagy valami más?

A cél jellemzően az, hogy a Google jól rangsorolja az oldalunkat az adott kulcsszavakra, azaz, ha valaki ezekre keres, akkor a mi oldalunk legyen előrébb. De miért is? Nyilván azért a mögöttes célért, hogy nagyobb forgalmat kapjon az oldalunk, hiszen a találati oldalon lefelé haladva exponenciálisan csökken a kattintásszám. A forgalom mellett két fontos tényezőt fontos figyelembe venni, mindkettő a haladó keresőoptimalizálás kategóriába tartozik: hogyan konvertál az adott kulcsszó a mi oldalunkon (ez komoly A/B tesztekkel deríthető csak ki), illetve, hogy mennyi erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy előrébb kerüljünk a találati listán, másképpen fogalmazva: mekkora befektetés szükséges egy-egy kulcsszó esetén az előrébb jutáshoz (ezt előre lehet becsülni, de nehéz és pontatlan a becslés).

Kulcsszókutatás: A csempe és a falburkoló lap esete

Miért kell kutatni, amikor a termékeimnek egyféle nevük van, és az teljesen egyértelmű? – kérdezhetnéd, teljesen jogosan. Kedvenc anekdotám erről az, amikor régen egy kedves ügyfelünk némi felháborodással dobta vissza az elkészült print katalógus szövegét azzal, hogy a csempe szó nem elég szakszerű, csak falburkoló lapnak vagy padlóburkoló lapnak nevezhetjük. Nyilván igaza volt akkor, de ha mondjuk egy webshopot építettünk volna, akkor érdemes lett volna megnézni a két szónak a keresettségét és az alapján választani. Valahogy „zsigerből” tudjuk, hogy a csempe nyerne.

Idáig rendben is van, de mi a helyzet a szinonimákkal, mondjuk csempe vs. padlólap vs. greslap vs. burkolólap? Na ez már nem olyan egyértelmű.

Vagy mi történik a kulcsszavunkból képzett kifejezésekkel? Tehát „akciós csempe”, „csempe árak”, „burkolólapok olcsón”, „csempe békéscsaba” a jó választás?

Kulcsszó-kiválasztás: A keresettség nem minden

Mennyire könnyű meghódítani azt a bizonyos Google első találati oldalt? Ha mindenki kiválasztaná azt a kulcsszót, amire a legtöbben keresnek, s arra optimalizálná az oldalát, akkor az összes többi (kisebb keresettségű) kifejezésre nyilván egy kis munkával könnyen az első oldalra kerülhetnénk. Éppen ezért amióta a keresők léteznek, a keresőoptimalizálók mindig igyekeznek megnézni azt, hogy érdemesebb-e egy alacsonyabb keresettségű kulcsszóra optimalizálni, amelyikre kisebb a verseny.

Az, hogy ez a verseny mekkora, nehéz megbecsülni, a téma nem csak külön posztot, de egy fél könyvet megérne. Módszerek, röviden:

• Hány oldal versenyez az adott kulcsszóra? Rákeresünk az adott szóra, megnézzük a találatok számát. Kétféle módszerrel érdemes elvégezni a keresést, a kifejezést egyszerűen beírva a keresőbe, illetve kifejezés-szűkítéssel, az adott kifejezést idézőjelek közé téve. Ez utóbbi pontosabb eredményt ad.
• Pontosan kik vannak velünk versenyben? A találati listán előttünk lévő oldalakat egyenként megnézzük, lekérdezzük a rájuk mutató linkek számát, szövegét, megnézzük, az oldalakon hol és hogyan szerepel a kulcsszó. Nagyon időigényes, de jó eredményt adó módszer.

Amikor egy adott kulcsszóra a versenyt is figyelembe vesszük, az a keresőoptimalizálás kulcsszó-kutatás utáni, második lépése, a kulcsszó-kiválasztás.

Különleges karakterek, ékezetek, többes szám: Mi számít külön kulcsszónak?

A Google nem különbözteti meg az írásjeleket és a különleges karaktereket, tehát mindenképpen ezek nélkül használjuk a kulcsszavakat. A Google a magyar ékezetes kulcsszavakat már jó hatékonysággal egyként kezeli azok ékezet nélküli változataival, bár ez nem teljeskörű. A legtöbb anomália általában a hosszú ű és a hosszú í betűk kezelésében van, de általános szabályként elmondható, hogy elég az ékezetes változatokra optimalizáljunk a magyar helyesírás szabályai szerint. A Google elég sokat fejődött abban, hogy az egyes és többes számú alakokat már egyként értelmezi, így nem muszáj a többes számokat külön lekeresnünk.

A külön és az egybeírás egy érdekes kérdés, ha kifejezésekkel van dolgunk. A kötőjellel írtak egyértelműen különírtnak számítanak „Google nyelven”, de az egybe vagy külön írt szavakat érdemes külön-külön szerepeltetnünk.

Ugyanez igaz a gyakori helyesírási hibákra és elgépelésekre is, néha érdemes egy-egy oldalt kifejezetten elírt szavakra optimalizálni, bár ez már haladó szint.

Egy oldal – egy kulcsszó

Ezt nem is kell nagyon ragozni, egy oldalt egy kulcsszóra érdemes optimalizálni, a kulcsszó-kiválasztás ezért is fontos. Az adott oldal számára kiválasztott kulcsszó szinonimáira, a kifejezés-változatokra érdemes külön oldalakat létrehozni. Ez is, mint minden más a keresőoptimalizálásban egy olyan szabály, ami alól bárki tud hozni kivételeket. Természetesen előfordul, hogy az oldalon szereplő több szinonimára is jó helyre kerül az oldal, de ez inkább a kivétel, mint a szabály. A végletek itt sem jók, könnyen előfordulhat a kulcsszóhalmozás hibája, melyet a Google büntet.

A szabály fordítva is igaz. Lehetőleg ne optimalizáljunk ugyanarra a kulcsszóra több oldalt, mert ezek egymással fognak versengeni feleslegesen. Egy domainről amúgy sem fog ugyanarra a kulcsszóra több oldalunk felkerülni a találati listára.

Kulcsszavak vásárlási szándék szerint

A kulcsszavakat keresőoptimalizálás és AdWords esetén is érdemes a vásárlási szándék szerint kategorizálni. Számunkra azok lesznek a legfontosabbak, amik egyértelműen egy-egy konkrét termékről szólnak, hiszen, ha valaki ezekre keres, már egy konkrét elképzeléssel a fejében teszi ezt, elképzelhető, hogy a következő lépése már a vásárlás lesz.

A legtöbb kulcsszó-tölcsér (keyword funnel) 3 csoportba osztja a kulcsszavakat:

• A tölcsér teteje: általános keresés a témában, esetünkben például „fürdőszoba felújítás”
• A tölcsér közepe: termékkategóriákra keresés, esetünkben például „csempe árak”
• A tölcsér alja: vásárlás előtti utolsó körök, esetünkben például: „zalakerámia carneval 15×15”

Ahogy haladunk lefelé a tölcsérben, a keresések száma is rendre csökken. A tölcsér tetején lévő kifejezések tipikusan blogtémák, egy-egy kereskedelmi oldalt nehéz ezekre optimalizálni és ezek jellegük miatt vásárlásra nem konvertálnak jól. Ismeretterjesztésre, a márkánk ismertségének növelésére, esetleg hozzáadott szolgáltatások értékesítésére viszont kiválóak lehetnek, és elég keresettek ahhoz, hogy ezt a ziccert ne hagyjuk ki.

A tölcsér közepén levő kifejezéseket jellemzően termékkategória oldalak optimalizálására érdemes használni, míg a legalul lévők egyértelműen termékoldalakra valók.

Termékoldalak, termékkategóriák

A termékoldalakon viszonylag könnyű a helyzet, a terméknevek „adják magukat”. A kulcsszókutatás során az egyes szinonimák között érdemes választanunk, illetve ellenőrizni a keresettségeket. Előfordulhat, hogy egy-egy termék keresettsége nulla. Ez lehet a statisztika hibája (havi 10 keresés alatt a Google nem ad keresettségi adatot, s ezek az adatok egyébként sem pontosak), ekkor érdemes türelemmel bevárni azt az egy-két vásárlót, aki mégis erre keres. Ha egy-egy termék nulla keresettsége mellett tenni szeretnénk valamit, akkor rövidíthetjük az adott kifejezést vagy megnézhetjük a szinonimáját.

A termékkategória oldalak a keresőoptimalizálás igazi játékterei. A kulcsszókutatás nem csak jobb optimalizáláshoz kell, hanem azt is megtudhatjuk belőle, hogy az adott termékkategóriát hogyan hívják a legtöbben, elég csak a falburkolólap kontra csempe kérdésre visszagondolni. Nagyon fontos szempont, hogy a kategória besorolás menüként is meg fog jelenni, ezért elsősorban a látogatók szempontjait tartsuk szem előtt, a keresőoptimalizálás csak másodlagos. Sok olyan webshopot látni, ahol a menü tele van „szemetelve” keresőoptimalizálási szempontból ígéretesnek tűnő, külön-külön listaoldalra vezető linkkekkel, melyek között érdemi különbség nincsen. Ez az oldal használhatóságát rontja, azaz, amit esetleg az egyik oldalon megnyerünk, elveszíthetjük a másikon.

A kulcsszókutatás eszközei

Három különböző célra használhatunk online eszközöket:

• kulcsszóötletekhez
• a keresettségi számokhoz
• konkurenciavizsgálathoz

Régebben az elsőrendű eszköz a keresőoptimalizáláshoz is a Google Keyword Planner volt, de ezt inkább a Google Ads (régebben: AdWords) rendszeréhez optimalizálták, ezért alternatív eszközöket érdemes használni. Ezek az alábbiak:

• Google Ads Keyword Planner: Elsősorban kampányok tervezésére alkalmas eszköz, de korlátozottan lekérdezhetünk belőle kulcsszó adatokat is. Hasznos, ha konkurens oldalak által használt kulcsszókészletet szeretnénk feltérképezni.
• Google Trends: Ha érdekel minket egy-egy kulcsszó keresettsége bizonyos időszakban, illetve egy-egy kulcsszó változatainak teljesítménye.
• Übersuggest: Neil Patel szolgáltatása, ez az egyik legjobb, ingyenes. Az ékezeteket nem kezeli jól, de erre elég egy makrót írni Excelben és túl vagyunk rajta. Akár több kulcsszót is lekérdezhetünk egyszerre.
• Keywordtool.io: A keresettségi adatok csak előfizetéssel érhetők el, egyszerre csak egy kulcsszó változatait és kapcsolódó kulcsszavait kérdezhetjük le vele, de jól kezeli az ékezeteket.
• Moz.com keyword explorer: Regisztrációval lekérdezhető korlátozott mennyiségű kulcsszó, egyenként. Az összes többi előfizetéses szolgáltatása viszont nagyon hasznos.

Mit kezdjünk a maradékkal?

Ha túl vagyunk a kulcsszókutatáson és a -kiválasztáson, felmerül a kérdés, mi legyen azokkal a kulcsszavakkal és kifejezésekkel, amiket nem használtunk fel? Nagyon sok ilyen szó van, óriási keresettségekkel, ezekre a jövőben még szükségünk lehet. Tároljuk őket külön, egy-egy csoportjukra (például a lokációt is tartalmazó kulcsszavakra) külön keresőoptimalizálási projektet indíthatunk a jövőben.

/kosarertek.hu/